Kevésbé ismert, de tény, hogy a bőr 18 éves kortól kezd el öregedni.
A bőr öregedésében szerepet játszó három tényező: a kronológiai, a hormonális és a környezeti változások. Ezeknek köszönhetően a bőr víztartalma csökken, a rugalmas rostok kiegyenesednek, a bőr elveszíti feszességét, megereszkedik és a gravitáció miatt ráncok keletkeznek.
Hogyan idézi elő ez a három tényező a bőr öregedését?
A kronológiai öregedés miatt a bőr anyagcseréje lelassul, a bőr elvékonyodik és elveszíti ragyogását. Kevesebb fehérje, lipid és kollagén termelődik, ezért csökken a nedvességtartalom.
A hormonális öregedés a közhiedelemmel ellentétben nem a klimaxban jelentkezik, hanem sajnos már a harmincas évek közepén. Ugyanis ekkor kezd csökkenni a szervezet ösztrogénszintje.
Az ösztrogén csökkenése lassítja a test szénhidrát anyagcseréjét, ami cukor felgyülemléséhez vezet a bőrben. A glikolizációnak nevezett folyamat során a kollagén fehérjéi a felhalmozódott cukorral összekapcsolódnak, a hosszú, sima kollagénrostok felcsavarodnak, elveszítve rugalmasságukat. Az eredmény a bőr megereszkedése, tónusának romlása és ráncok kialakulása.
A bőr öregedésében szerepet játszó környezeti tényező például az ultraibolya sugárzás, amely szabadgyököket idéz elő. Az ezek által termelt enzimek gyengítik a bőrben lévő kollagént, elasztint és a hialuronsavat. Ennek eredményeként romlik a bőr szerkezete, elveszíti rugalmasságát.
Az érett bőr ápolása
A bőr ápolásánál figyelembe kell venni a vízvesztést, a rugalmas rostok kiegyenesedését, a kollagénrostok felcsavarodását, a napfény káros hatását és a genetikai hajlamot. Ez utóbbit hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, holott a gének, melyeket őseinktől örököltünk, rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen hamar és milyen ütemben kezd el öregedni a bőrünk.
A bőrápoló termékeket gyártók egyik célkitűzése a bőr kronológiai öregedés során lelassult vízvisszatartásának és vízkötő kapacitásának korrigálása. Az erre vonatkozó kutatások az 1960-as években kezdődtek, amikor a liposzómát felfedezték.
A liposzóma egy membrán, melynek egyik oldala „vízszerető” (hydrophyl), másik oldala „zsírszerető” (lipophyl). Ezzel a membránnal próbálták a vizet a bőrbe bejuttatni, azaz hidratálni.
A nyolcvanas években a gyümölcssav korszak (AHA) következett, ami a bőrmegújulást szolgálta. A különböző gyümölcssavak oldják a sejtek közötti ragasztóanyagot, vagyis gyorsítják a sejtek megújulását. A kilencvenes években jött a retinolsav korszaka, ami szintén a bőrmegújulást célozta.
Napjainkban a gyártók visszanyúltak a hidratálás legrégebben ismert és alkalmazott vegyületéhez, a hyaluronsavhoz, melyet „nedvesség mágnesnek” is hívnak. Az egészségtudatosság jegyében olyan természetes anyagokból is készítenek bőrápoló krémeket, mint az alga és élesztőkivonat, zsálya, búzacsíra kivonat és lenolajsav. Felfedezték, hogy ezek serkentik a bőr saját nedvességmegtartó funkcióját.
A hormonális öregedés, vagyis az ösztrogénszint csökkenése miatt kialakult glikolizáció korrigálására a kutatók egy aminoguanidin molekulát találtak fel, melynek segítségével a folyamat lassítható.
A környezeti öregedésért felelős ultraibolya sugárzás kivédésére ma már számos korszerű fényvédő áll rendelkezésünkre. Az UV sugarak hatására a hámban kémiailag aktív szabadgyökök keletkeznek melyek irhába behatolva gyulladást keltenek. Ezeknek az aktív gyököknek a lekötésére antioxidáns vegyületeket állítottak elő, melyeket a fényvédő anyaggal együtt adnak a krémekhez.
A természetben is számos kiváló antioxidánst találhatunk. Ilyen például az eper, a szőlő, zöld tea, de a gyümölcsökben, magvakban és zöldségekben lévő E-, illetve C-vitamin is természetes antioxidánsok. Ezek fogyasztása belülről táplálja a bőrt, lassítva annak öregedését.
Szöllősi Adrienn
-
Nézz körül antioxidáns termékeink között, itt
-
Nézd meg a kapható vitaminokat, itt
-
Válassz magadnak megbízható natúr- vagy biokozmetikai arcápolóinkból, itt
