Vérvétel típusok: mi mindent mutathat meg a laborvizsgálat?

Vérvétel típusok: mi mindent mutathat meg a laborvizsgálat?

Az embereket mindig is érdekelte, hogy mi van legbelül. Az élő szervezetben zajló folyamatok vizsgálata, az emberiség történelméhez képest azonban nem olyan régóta lehetséges. Kisrutin, nagyrutin, allergiavizsgálat: mi már ebben nőttünk fel. A következő generációknak pedig a különféle ételintoleranciák sem idegenek. De a felületes ismereteken túl mennyire vagyunk tisztában a diagnosztikai vizsgálatok, így a vérvétel fajtáival, jelentésével és jelentőségével? A Centro-Medical Egészségügyi Központnál rákérdeztünk a legfontosabb tudnivalókra a vérvételeket, laboreredményeket illetően.

Vérvételi eszközökVÉResen komolyan

A vér egy speciális, folyékony kötőszövet, mely nagy hányadban tölti ki az ereket. Sejt közötti állományból (vérplazma) és alakos elemekből (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék) áll.

Feladata a táp-, illetve salakanyagok, vérgázok, hormonok és más hírvivő molekulák szállítása, valamint az immunrendszer működésében vállal nagy szerepet a benne keringő fehérvérsejtek és plazmafehérjék által.

A vérvétel nem képalkotó (bár vérképről beszélünk…), de szinte a legfontosabb diagnosztikai eljárás. A vér összetételéből detektálhatóak a szervezetben zajló folyamatok, kóros állapotok, allergiák, intoleranciák. Egy térkép fizikai testünkről, melyet érdemes megtanulni, olvasni.

Ismerkedjünk meg a leggyakoribb vérvétel-típusokkal és a legfőbb vérvételi csoportokkal; most tűszúrás nélkül, de hasonló pontossággal!

 

Mi olvasható ki a laboreredményből?

A vérvétel mindenre választ ad egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban, csak jól kell tudni kérdezni, és megtanulni értelmezni a választ. Ez az orvos feladata, aki a panaszok alapján feltételez néhány lehetséges állapotot, betegséget, s azokat megcélozva írja ki a vérvétel paramétereit. Az egyes betegségeknek, kóros folyamatoknak valamint a szervek állapotát illetően vannak biomarkerek (biológiai jelzőanyagok), melyek bizonyos értékeket felvéve jelenthetnek adott betegség elmúltáról vagy akut, esetleg krónikus állapotáról.

A legtöbb magánvérvételi helyen ezek alapján nevezik meg a vérvételi típusokat:

  • Táplálkozási allergia vizsgálat
  • Légzési allergia vizsgálat
  • Gyulladási biomarkerek
  • Fertőzések biomarkerei (szerológiai próbák)
  • Autoimmun biomarkerek (SSA; SSB; ScL70; Jo1; SM; SM/RN)
  • Vese biomarkerei (karbamid; kreatin; húgysav; GFR)
  • Máj biomarkerei (összes bilirubin, konjugált bilirubin, GOT, GPT, Gamma GT, alkalikus foszfatáz, LDH)
  • Hasnyálmirigy biomarkerei (amiláz, lipáz enzimek)
  • Pajzsmirigy biomarkerei (TSH, FT3, FT4, anti-TPO)
  • Szénhidrát anyagcsere biomarkerei (vércukor, inzulin)
  • Zsír és koleszterin anyagcsere biomarkerei (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin)
  • Vas anyagcsere biomarkerei (vas, transzferrin, ferritin)
  • Csont anyagcsere biomarkerei (parathormon, D-vitamin)
  • Véralvadás biomarkerei (protrombin, INR)
  • Női hormon panel (FSH, LH, ösztradiol, progeszteron, prolactin, tesztoszteron )
  • Férfi hormon panel (FSH, LH, ösztradiol, prolactin, tesztoszteron )
  • Prosztata biomarkerei (PSA, fPSA, Tesztoszteron)
  • Vércsoportvizsgálat (ABO és RH vércsoport; ellenanyag; direkt és indirekt COOMBS)
  • Tumormarkerek (CEA; AFP; PSA)

Ezeket a típusokat egy-egy tágabb kategóriába rendezhetjük, amiket a vizsgált paraméter-csoportok alapján neveztek el.

Így megkülönböztethetünk:

  • Klinikai kémiai
  • Véralvadási
  • Haematológiai
  • Endokrinológiai
  • Mikrobiológiai
  • Parazitológiai vizsgálatokat

 

Klinikai kémiai vizsgálatok:

A vérplazma részét képezõ:

  • Elektrolitok
  • Enzimek
  • Plazmafehérjék
  • Lipidek
  • Makeoelemek
  • Mikroelemek
  • Sav-bázis egyensúly
  • Szénhidrátok
  • Karotin
  • Bilirubin
  • Húgysav
  • Ammónia
  • Kreatinin

vizsgálatát jelenti.

Ebbe a kategóriába tartoznak, szűkebb csoportokat képezve, a Kis- és Nagyrutin vérvizsgálatok is.

 

Kisrutin

Sokszor hallottuk az elnevezést: Kisrutin, igaz a "nagytesóját" gyakrabban írják ki. Egy általános képet kaphatunk a vér állapotáról (Teljes vérkép, lásd. lejjebb), melyből nagyobb problémákra lehet következtetni. Továbbá a kiugró vércukor- és koleszterinszint eltérésekre mutathat rá, valamint a máj és epe állapotáról ad képet nagy vonalakban, de nem specifikusan. Általában vizeletvizsgálat is a részét képezi.

Nagyrutin

A Kisrutin paramétereinek kibővített változata, mely egy fokkal részletesebb képet ad aktuális állapotunkról.  Az, hogy a Kis- és Nagyrutin pontosan milyen paramétereket tartalmaz, laboronként eltérő, de az általános “lista” a fentebb felsorolt (Klinikai kémiai) paraméterek.

Mivel általában vércukorszintet is vizsgálnak, ezért a valid eredmények érdekében érkezzünk éhgyomorral; legfeljebb tiszta vizet igyunk a vérvétel előtt.

 

Endokrinológiai vizsgálatok

A vérben ketengő hormonok szintjét méri, melyek mennyisége változó, időszakos, és bizonyos állapotokra jellemző.

Pl.:

  • Női hormonok
    • FSH; LH; ösztradiol; progeszteron, prolactin; tesztoszteron
    • Terhességre lehet következtetni, illetve annak sikertelenségének okára; többek közt
  • Férfi hormonok
    • FSH; LH; ösztradiol; prolactin; tesztoszteron
    •  

Haematológiai vizsgálatok

Ide tartozik a Teljes vérkép (kvalitatív és kvantitatív vérkép). Bár “teljes” a neve, csupán a vérnek, mint kötőszövet, az állapotára vonatkozó paramétereket vizsgálja:

  • Haematocrit (Hct)
  • Haemoglobin-tartalom (Hgb)
  • Erytrocyta (vvt; RBC)
  • Thrombocytaszám (PLT)
  • Leukocytaszám (FVS; WBC)

 

Véralvadási (haemostasis) vizsgálatok

Vérzési-, véralvadási-időről valamint a prothrombin- és thrombin időről ad tájékoztatást a véralvadási faktorok, illetve a vér viselkedését vizsgálva (Véralvadás biomarkereinek vizsgálata).

 

Mikrobiológiai vizsgálatok

  • Immundiagnosztika 
  • Szerológiai próbák tartoznak ide
    • Hepatitis vizsgálata
    • Syphilis
    • Helicobacter
    • Borrelia

A vérvétel, bár invazív diagnosztikai eljárás, az egyik legmegbízhatóbb, legkézenfekvőbb és legártalmatlanabb. Ha egyéb panaszunk nincs is, évente legalább egy általános Nagyrutin állapotfelmérésen vegyünk részt. A pontos értelmezést mi magunk is megtehetjük, de a félreértések, felesleges ijedelem elkerülése érdekében, forduljunk vele háziorvosunkhoz! Tegyünk vérünkkel az életünkért!

Szerző: centro-medical.hu
Szponzorált tartalom


 

Tartalomhoz tartozó címkék: Egészségtippek