A drogériák polcai roskadoznak a legkülönbözőbb kozmetikai termékektől. Mindegyik ki akar tűnni igényes csomagolásával, hangzatos ígéreteivel. A reklámokban gyönyörű topmodellek osztják meg velünk „fiatalságuk”, csillogó hajuk, feszes bőrük titkát. Röpködnek a molekulák, formulák, és komplexek, ezek után ember (nő) legyen a talpán, aki nem próbál ki akár csak egyet, hogy hátha…
Ennek reményében felkenünk az arcunkra egy aranyárban mért krémet, amelyben kb. 70-80% víz, valamint kőolaj, kémiai „hatóanyagok”, emulgeáló szerek és rengeteg tartósítószer található. Miközben reménykedünk, hogy megtaláltuk a fiatalság titkát, bőrünk fulladozik és kiszárad, szervezetünkben pedig lerakódnak a káros anyagok. Az ígért hatás pedig valójában elmarad, hiszen a ráncok ezekkel a kencékkel nem csökkenthetők szemmel is látható mértékben, az „ápoló formulák” pedig meggátolják a bőr természetes működését, illetve függővé teszik a bőrt, így újra és újra a krémes tégely után nyúlunk.
Mit rejt az INCI?
Egy kozmetikum összetevőit – mennyiség szerinti csökkenő sorrendben – ún. INCI (Kozmetikai Alapanyagok Nemzetközi Nomenklaturája) megnevezéssel tüntetik fel a terméken. A nagyító sajnos nem elég az értelmezéshez; többnyire angol és latin kifejezésekről van szó, amit az egyszerű halandó csak az interneten található adatbázisok segítségével tud úgy-ahogy megfejteni. A gyártók ezt – törvényi szabályozatlansággal megtámogatva – ki is használják.
Például egy gusztusos sárgabarack képével ellátott flakonon hiába szerepel a „naturals” fantázianév, hiába hangsúlyozza a gyártó a termék „értékes sárgabarackmagolaj tartalmát”, ha nem ellenőrzött natúrkozmetikumról van szó, azonnal kezdjünk el gyanakodni és olvassuk el az INCI listát. A sárgabarackmagolaj INCI neve valószínűleg a lista végén kullog, ami azt jelenti, hogy csupán alibiből került néhány cseppje a termékbe. A szemtelenebb gyártók úgy használják a növények neveit és képeit, hogy a tégelyben egy szemernyi sem található meg ezekből az anyagokból, pusztán az illatukat kölcsönzik a terméknek (azt is szintetikus formában).
Káros összetevők
A szalonkozmetikumok összetevői között a víz után első helyen általában valamilyen kőolajszármazék áll (INCI: Petrolatum, Paraffinum liquidum, Cera Microcistallina, Mineral Oil, stb.), ami vékony filmréteggel vonja be a bőrt. Ez tünetileg bársonyos bőrfelszínt eredményez, valójában azonban eltömíti a pórusokat és nem engedi lélegezni a bőrt, megakadályozza egészséges működését. Felhasználásuk oka az, hogy a növényi olajokhoz képest hihetetlenül olcsók, színtelen, szagtalan, sokáig elálló anyagok, ami a termékek piacképességét biztosítja.
A vizet és az ásványi olaj származékokat szintetikus emulgeálószerekkel elegyítik, a krém maradék hányadát pedig kémiai hatóanyagok, sűrítőanyagok, állományjavítók, színezékek, illatanyagok és tartósítószerek alkotják.
A tusfürdők, samponok a víz után legnagyobb mennyiségben szinte kivétel nélkül pár agresszív tenzidet (mosóaktív anyagot) tartalmaznak (Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, stb.), melyek a fogyasztói társadalom elvárásainak megfelelően erősen habzanak, viszont kiszárítják a bőrt és erős allergének. Ha valaki azt hinné, hogy a babakozmetikumok vagy a gyógyszertárban kapható kozmetikumok kivételt képeznek a fentiek alól, az sajnos téved. A gyógyszertárban kikevert kozmetikumok összetevőit még fel sem tüntetik a csomagoláson, a „csak patikai forgalomban kapható” gyári termékek pedig pusztán marketingfogásból kerültek oda, hogy a vásárló azt higgye, hogy ezekben a termékekben jobban megbízhat.
A gyártók lobbija – sok más jövedelmező iparághoz hasonlóan – sajnos oly sikeres, hogy még mindig nincs kellő törvényi szabályozás az emberi egészség védelme érdekében. A kozmetikumok piacát jellemző kaotikus helyzetben érdemes ezért az élelmiszer vásárlásnál már talán egyre jellemzőbben megjelenő tudatos hozzáállást kialakítani.
Mi a megoldás?
Megoldást jelenthet egyrészt a natúrkozmetikumokat ellenőrző független szervezetek logójával ellátott termékeket keresni, amelyek némi garanciát jelentenek a termék minőségére és ártalmatlanságára vonatkozóan. Kicsit munkásabb, de annál örömtelibb megoldás az, ha a kozmetikumait ki-ki saját igényének megfelelően maga készíti el. Néhány évvel ezelőtt az otthoni kozmetika csupán a konyhában fellelhető élelmiszerek kreatív felhasználását jelentette az uborkapakolástól a tojássamponig. Ma már alapanyagok és receptek széles választéka biztosítja, hogy olyan hatékony, személyre szabott és teljesen természetes kozmetikumok kerüljenek ki a konyhánkból, amelyek méltán veszik fel a versenyt akár a prémium kategóriás bolti natúrkozmetikumokkal is.
Írta: Szentkereszty Katalin
Forrás: www.zoldujsag.hu
